A lélektani hatással már csecsemőkorban találkozik a gyermek, amikor ringató dalokat énekelve altatják, cirógatják az arcát, tenyérsimogatókat játszanak vele, ujjaikat számolgatják vagy lovagoltatják. Ezekkel a játékokkal a gyermek megismeri testrészeit, azok egymáshoz való viszonyait, és megtanulja koordinálni. Ezt nevezzük testsémának.

Az énekes ölbeli játékok a test megismerése mellett zenei élményt is nyújt. A kis hangterjedelmű és rövid dallamú énekek elvarázsolják a kisbabát. A hangokat figyelve ellazulnak és megnyugtatják őket.

A kisgyermekek, amikor járni tanulnak, felfedezik a külvilágot és a természet élővilágát. Énekelnek a napnak, esőnek; hívogatják a csigát, gólyát, lepkét; megismerkednek anyagokkal, mint például homokkal, virágokkal, fával, agyaggal. A mondókákat és dalokat énekelve fejlődik szókincsük, anyanyelvük. A homokvárépítés és gyermeklánc-koszorúkészítés közben pedig egyszerre fejlődik finommotorikájuk (testük apróbb testrészeinek a finom, koordinált mozgása) és taktilis érzékelésük (tapintás). A természet nyújtotta anyagokból tudnak készíteni saját játékszereket: fűzfasíp, csuhébaba, bogáncsból készített asztal. Egyes játékok elkészítését sokat kell gyakorolni, nem biztos, hogy sikerül elsőre elkészíteni. Azonban kitartóan próbálkozni kell. Ezzel fejlődik a türelmük és kitartásuk, a feladatot megoldva pedig kialakul önértékelésük. Ha valami nem sikerül a gyermeknek, de másban van sikerélménye, azzal már az egészséges önbizalma fejlődik.

A játék társadalmi szerepe: a gyermek legelső közössége a család, ahol megtanulja az egymáshoz való alkalmazkodást, illetve az együttélés szabályait. A játék is erről szól, csak ott már a társakhoz kell alkalmazkodni és a játék szabályát kell betartani (szabálytudat). Ezek a közösségi viselkedés fontos elemi. A játék szabálykövetése a gyermekekben csak 5-6 éves korban alakul ki. Addig szívesebben játszanak egyedül, vagy egymás mellett.

Játék közben a gyermek megtanul kapcsolatokat kialakítani társaival, vagyis a játék segít a társadalomba való beilleszkedésben (szocializálódik). 3 éves korig általában az egy helyen lakók alkotnak csoportokat, majd ezeket felváltja az óvodai és iskolai csoportok (csoporttudat kialakulása). Minden csoportban kialakulnak egyszerűbb vagy bonyolultabb hierarchiák, vagyis valaki irányító szerepet tölt be, míg más inkább engedelmesebb szerepet. A lényeg, hogy a gyerek megtanulja elhelyezni magát ebben a fontosságban.  A népi játékok csiszolják a gyerek jellemét, hogy toleráns legyen illetve, hogy ne legyen se visszahúzódó, se agresszív. A közös játék által pedig megtanulják, hogy céljaik eléréséhez fontos a csapatmunka.

Összefoglalva, a játék szerepe a személyiségfejlődésben:

• Lélektani szerep
  • testséma, mozgás, finommotorika
  • zenei élmény: ének, ritmus
  • anyanyelv
  • taktilis érzékelés
  • türelem, kitartás
  • önértékelés
  • önbizalom

• Társadalmi szerep
  • alkalmazkodás
  • szabálytudat
  • kapcsolat kialakítása
  • társadalomba való beilleszkedés, csoporttudat
  • csapatmunka